<p>Az egyik
alapvető emberi hajtóerő, hogy mind szeretnénk tartozni valahová: egy
közösséghez, csoporthoz, vagy akár egy másik emberhez. Elég csak ötven évre
visszatekintenünk ahhoz, hogy hatalmas változást vegyünk észre abban, hogyan
kommunikálunk egymással. A papíralapú, az országot napok alatt átszelő
levelektől eljutottunk az azonnali üzenetküldés világába. A technológiai
fejlődés alapjaiban rengette meg kommunikációs szokásainkat. Napjaink
kommunikációs színterei közül kiemelkednek a közösségi média platformok
(Facebook, Instagram, Twitter, stb.), melyek lassan egy „párhuzamos
valóságként” szövik be mindennapjainkat. Hatványozottan igaz mindez, ha a késői
Y generáció tagjairól beszélünk, vagy ha a digitális világba belecseperedő Z
generációt nézzük. Hozzájuk kapcsolódik a FoMO jelensége is, ami nem más, mint
egyfajta szorongás, félelem attól, hogy kimaradnak valamiből.</p>
<p>Tanulmányunkban
a közösségi média használat intenzitását, a kimaradástól való félelemet (FoMO)
és a szociális kapcsolatok, valamint a jóllét összefüggéseit vizsgáltuk
kvantitatív eszközökkel. Szakirodalmi forrásokra alapozott, validált
mérőeszközökből létrehozott kérdőív segítségével mértük fel a Z generációs
magyar fiatalok közösségi média fogyasztási szokásait, kortárs kapcsolataik
milyenségét, a FoMO szintjüket és az általános pszichológiai jóllétüket.</p>
<p>Kutatási
eredményeink alátámasztják feltételezésünket, miszerint a FoMO érzése nem függ
össze a fiatalok szubjektív jóllétével, sem az életkorral; ellenben szoros és
szignifikáns kapcsolatban van a társas kapcsolatok milyenségével és mind az
Instagram, mind a Facebook használatával. Az eredmények hozzájárulhatnak a
fiatalok közösségi média használatának mélyebb megismeréséhez, és a FoMO
jelenségének elterjedtségéről és a Z generáció kortárs kapcsolatairól is
pontosabb képet kaphatunk általa.</p>